Általános betonok

Általános betonok

A beton olyan mesterséges kő, amelyet legalább három kiinduló anyagból, cementből, vízből, valamint adalékanyagból állítanak elő. A cement vízzel keverve cementpépet alkot, amely bevonja és összeköti az adalékanyag szemcséket. A cementpép kötése révén a keverék kőszerű anyaggá szilárdul. Ma a betonok tulajdonságait kiegészítő anyagokkal és adalékszerekkel teszik kedvezőbbé, a korszerű betonok már öt komponensű rendszerek. A beton a Föld egyik legnagyobb tömegben használt anyaga.

 

A betongyártás folyamata

A beton készítése az alkotóanyagok betárolásával kezdődik. A megfelelő arányban adagolt komponenseket keverőgépben megkeverik. A keverés helyétől függően beszélünk helyszíni betonról (a felhasználás helyén gyártják), vagy transzportbetonról. A frissbetont szállítják, zsaluzatba dolgozzák be, vagy felületre hordják fel. A bedolgozott beton tömörítéssel készül, a felületét lesimítják. Az utókezelés, amely alapvetően a frissbeton nedvességtartalmának megőrzése – a betonozás nélkülözhetetlen művelete.

A zsaluzatban elhelyezett acélbetétek közé bedolgozott betont vasbetonnak nevezik. A szilárdbeton lehet helyszínen bedolgozott vagy előregyártott elemekből készülő építményszerkezet. A betonáru gyártás (térkő, szegélykő, stb.) elemei általában acélbetét nélkül készülnek.

 

A beton szabványos jelölése a Magyarországon érvényes szabványok, előírások szerint

MSZ 4798

C25/30-XC1-24-F2-Cl 0;10-CEM I 42;5 N-100 év MSZ 4798

C25/30 – nyomószilárdsági osztály (C8/10 – C100/115; LC8/9 – LC80/88-könnyűbeton; 2600 kg/m3-nél nagyobb testsűrűség esetén – nehézbeton)

XC1 – kitéti/környezeti osztály

  • Nincs korróziós kockázat: X0; XN(H); X0b(H); X0v(H)
  • Karbonátosodás okozta korrózió: XC1; XC2; XC3; XC4
  • Nem tengervízből származó klorid által okozott korrózió: XD1; XD2; XD3
  • Tengervízből származó klorid által okozott korrózió: XS1; XS2; XS3
  • Fagyási/olvadási hatás jégolvasztó anyaggal vagy anélkül: XF1; XF2; XF2(H); XF3; XF3(H); XF4; XF4(H)
  • Kémiai korrózió talaj vagy talajvíz hatására: XA1; XA2; XA3
  • Kémiai korrózió egyéb agresszív vizek és folyadékok hatására: XA4(H); XA5(H); XA6(H)
  • Koptató hatás okozta károsodás: XK1(H); XK2(H); XK3(H); XK4(H)
  • Igénybevétel víz hatására: XV1(H); XV2(H); XV3(H)

 

24 – adalékanyag legnagyobb szemnagysága (4-32)

F2 – konzisztencia osztály

  • Terülési: F1 – F6
  • Roskadási: S1 –S5
  • Tömöritési: C0 – C4
  • Viszkozitási (Roskadási terülésihez kapcsolódó): VS1 – VS2
  • Roskadási terülési: SF1 – SF3
  • Viszkozitási (Tölcséres kifolyási): VF1 – VF2
  • Átfolyási képesség szerinti (L-dobozos): PL1 – PL2
  • Átfolyási képesség szerinti (J-gyűrűs): PJ1 – PJ2
  • Szitás szétosztályozódási ellenállás szerinti: SR1 – SR2

 

Cl 0;10 – a beton legnagyobb megengedett klorid tartalma (Cl 1;00; Cl 0;40; Cl 0;20; Cl 0;10)

CEM I 42;5 N – a felhasznált cement minősége

100 év  – a beton használati élettartama

MSZ 4798 – a szabvány hivatkozási száma

Megadható még az adalékanyag megnevezése is, amennyiben nem homokos kavics, pl.: bazalt, andezit, mészkő, dolomit, riolittufa, zúzottkő, barit, duzzasztott agyagkavics, duzzasztott üvegkavics stb.

Könnyűbetonok esetében meg kell adni a testsűrűségi osztályt is: D 1;0; D 1;2; D 1,4; D 1,6; D 1,8; D 2,0.

 

C30/37-XF1-XV3(H)-16-F3

  • C30/37 – nyomószilárdsági osztály (C8/10 – C100/115)
  • 16 – adalékanyag legnyagyobb szemnagysága (4-32)
  • F3 – konzisztencia osztály (F1; F2; F3; F4; F5)
  • XV3(H) – vízzárósági fokozat (XV1(H); XV2(H); XV3(H))
  • XF1 – fagyállósági fokozat (XF1; XF2; XF2(H); XF3; XF3(H); XF4; XF4(H))